Dublini beszámoló – The Coolest Projects

Dublini beszámoló – The Coolest Projects

Dublini beszámoló – The Coolest Projects

Az előző cikkünkben beszámoltunk a 2019-es UPC Future Makers versenyről, és a pályamunkánkról, ami néhány szóval leírva egy rendszer, ami a közösség és a technológia erejével próbálja megoldani az ételpazarlás és az éhezés problémáját, azáltal, hogy a két pólust rövidre zárja, hogy megindulhasson az étel áramlása.

Ennek a versenynek a fődíja egy repülőút volt Dublinba, ahol bemutathatjuk projektünket a The Coolest Projects rendezvényen. Egészen a versenyig nem is tudtuk, hogy ez egy verseny, mivel a weboldalukon erről semminemű tájékoztatást nem adtak. Minket viszont az vezérelt, hogy megismertethetjük külföldön projektünket másokkal, ezáltal felhasználókat gyűjtve a rendszer hatékony működéséhez.

Dublinba május 4-én, délelőtt repültünk. Miután elfoglaltuk a szobáinkat a hotelben, sétálni mentünk a városba. Útközben láttunk rengeteg furcsa dolgot. A bal oldali közlekedés nagyon szokatlan volt (még 3 nap után is). Ezért minden – egyébként csík nélküli – zebrára rá van írva, hogy nézz balra. Érdekes volt, hogy a gyalogos átkelőhelyeknél volt plusz egy sárga lámpa is. Mi magyarok ezt megoldottuk egy villogó zölddel :). Láttunk egy épület falán egy öt méter magas mókust csupán autó- és biciklialkatrészekből, majd belebotlottunk egy több, mint száz méter magas, rozsdamentes acélból készült oszlopba (amit – mint utóbb kiderült – egy régi, 1966-ban lebombázott oszlop helyére emeltek 4000 000 euróból).

Hazaérve még elpróbáltuk párszor az előadásunkat, és este megkóstoltuk a dublini ételeket is.

Másnap reggel taxi vitt minket a rendezvény helyszínére, ami leginkább néhány régi felújított ipari csarnokra hasonlított. Több, mint 700-an voltunk a versenyen, összesen 22 országból. A versenynek volt több kategóriája is, mint például játékfejlesztés, robotépítés és -programozás, valamint weboldalkészítés. Minden csapatnak volt egy standja, ahol bemutathatta projektjét. A verseny ideje alatt ki volt tűzve egy idősáv, amikor jöhettek hozzánk a bírók, és értékelhették a munkánkat, de a maradék időben megnézhettük a többi csapat munkájit is. Az egyik csapat egy olyan robotot épített, ami cipelt magával egy szemetest, és ha szemetet (vagy bármi mást) látott az útjában, kidobta, be a hasába. Egy másik érdekes projekt volt az infúzióra kötött növény, aminek a földjébe elhelyeztek egy nedvességérzékelő szenzort, és ha az észrevette, hogy száraz a talaj, egy csövön keresztül vizet folyattak be a cserépbe egy apró szivattyú segítségével. A weboldalak között láttunk rengeteg ismeretterjesztő, egy-egy témát feldolgozó, szép design-nal rendelkező weboldalt, valamint interaktív rendszereket is, mint a miénk volt.

A verseny ideje alatt rengeteg érdekes előadást nézhettünk meg, amiket híres youtuber-ek, és a szakmában dolgozó fiatalok adtak elő. Elmesélték, hogy hogyan jutottak el arra a szintre, ahol most vannak. A legfőbb üzenetük az volt, hogy csak el kell indulni, próbálkozni kell. Azokkal a technológiákkal, amiket mi, a versenyzők használunk, már birtokában vagyunk, így rengeteg problémát megoldhatunk a Földön, vagy egyszerűen csak megvalósíthatjuk álmainkat, így ezt a tudást egyfajta szupererőknek tekinthetjük. Buzdítottak arra, hogy higgyünk álmainkban, és ne féljünk a kudarcoktól, mert azokból lehet a legtöbbet tanulni.

A rendezvény az eredményhirdetéssel zárult, ami elég nagy élmény volt. Amikor elkezdték kihívni a nyertes csapatokat, a tér átváltozott egy komplett diszkóvá, és a csapatok zene kíséretében vonultak ki. Csapatunk lett a Future Makers kategória győztese, valamint a harmadik a weboldalak között. A nyeremény egy Raspberry Pi miniszámítógép-készlet volt, amit a Raspberry Pi egyik alapítótagja adott át. A hotelben ki is akartuk próbálni, csak sajnos a tévét nem tudtuk leszerelni a falról, és nem tudtuk rádugni, mivel a reptéren elszedték a csavarhúzót, mondván az egy éles eszköz.

A következő napon ellátogattunk a Guinness Storehouse-ba, Dublin híres sörgyárába, ahol megtudtuk, hogy készül a sör, és láttunk egy bicikliző halat egy fütyülő osztriga mellett (a reklámozás emeleten), ide érdemes ellátogatni, ha Dublinban jársz.

A repülőnk este 9-kor indult, és másnap reggel 7-kor már a Fazekas előtt vártunk a buszra az osztálykiránduláshoz.

Végezetül itt egy videó a három napról:

~ Tóth Ambrus, Szigeti Péter, Boér Bence

ambrus@foodcoin.hu

Leave a Comment

Your email address will not be published. A kötelező mezők jelölve vannak *